“Mennyit fog érni a bitcoin 10 év múlva”
“Melyik ma még értéktelen cryptocurrency a jövő bitcoinja?”
“Mikor fog zuhanni a bitcoin (és fog?)”
Az utóbbi időszakban olyan sok, a fentiekhez hasonló kérdés öntötte el a Quorát, a hypenak köszönhetően olyan sok új crypto tárcát nyitnak, hogy hirtelen felindulásból megírom a témával kapcsolatos gondolataimat.
Úgy tűnik mindenki gazdag akar lenni, lehetőség szerint nem túl sok munkával.
Oké, nézzük meg mit lehet tenni!
Maradjunk a bitcoinnál, mert a csapból is ez folyik. Egyre többen szeretnének befektetni olyanok is, akik az ég egy adta világon semmit sem tudnak róla azon kívül, hogy januárban 900 dollárba került, most meg tizenezerbe.
Amikor elkezdtem írni ezt a bejegyzést, 9 ezernél járt a BTCUSD kurzus. Egy nappal később 10 ezernél. Nem telt el egy hét, és most jött vissza 18-ról 15-re. A legfontosabb kérdés valami olyasmi kéne hogy legyen, mint
Oké, hogy ennyibe kerül, de tulajdonképpen mi az érték a bitcoinban?
Az, hogy a bitcoin mögött álló blockchain technológia mennyire forradalmi változásokat hoz(hat), akár teljes iparágakat átalakítva és/vagy megszüntetve, nem újdonság. Akinek az, az kezdje ennek a problémának a megértésével, és lehetőleg maradjon távol minden cryptocurrencytől, amíg ez nincs meg, mert a coinok létezése csak egy következménye, és nem a célja a technológiának.
Az egy másik történet, hogy a blockchain ökoszisztéma a hype miatt jelenleg tele van olyan játékosokkal, akik kaptak egy kalapácsot és most ész nélkül keresik, hogy mit lehet még szögként használni – olyan helyekre is beerőszakolva ezzel a technológiát, ahol semmi szükség nincs rá.
De a blockchain egy dolog, a bitcoin és az ára meg egy másik.
Szóval miért ennyi?
A bitcoin értékelésével bajban vagyunk, mert nem igazán lehet alkalmazni azokat a közgazdasági modelleket, amik már bevett módon működnek úgy általában az eszközárak meghatározásánál. De legalábbis be kell ásnunk a klasszikus modellek mögé, mert egy CAPM-mel ezesetben nem jutunk messzire.
A probléma gyökerét valahogy úgy lehetne megfogalmazni, hogy amikor egy részvény, nyersanyag, vagy deviza árát keressük, akkor ott egy vállalat, egy felvevőpiac, vagy épp egy állam a maga teljes gazdaságával és vásárlóerejével (és persze ezek végtelenül bonyolult összefüggéseivel). A bitcoin árát azonban mindentől függetlenül csak egyetlen dolog mozgatja: hogy mennyire kell az embereknek. Ez minden. Bármiféle “underlying value” nélkül, ami piaci mechanizmusok révén valahogy beillesztené a bitcoint (és a cryptokat általában) a már ismert eszközosztályok közé.
A gazdaságban rendszeresen előfordul, hogy egy eszköz ára, és értéke elválik egymástól. Persze, hiszen a világon minden annyit ér, amennyit adnak érte. Ha én azt gondolom, hogy valamiért, holnap többet kapok majd, akkor azt már ma is jobban megéri birtokolnom, mint a másik terméket, aminek esetében arra számítok, hogy holnap is ugyanannyiért veszik majd meg, mint ma. A várt profit, mint tisztán emberi tényező ugyanúgy keresletet teremt, mintha komplex kereslet-kínálati összefüggéseket vizsgálnánk.
“Human beings buy all sorts of things that aren’t worth anything, but they do it anyway.” – Greenspan
A fenti idézetet ma reggel olvastam a Market Watchon. Nem állítok vele semmit a bitcoinnal kapcsolatban, viszont érdemes rajta gondolkozni egy kicsit. Nézzük meg ennek kapcsán mivel érvelnek, akik szerint igenis van valamilyen mögöttes érték a cryptopénzben:
Pénzforgalmi szerep
Igen, bitcoinért vehetsz repülőjegyet, kávét, meg persze az anonimitásának köszönhetően drogot és fegyvert is. Itt van viszont a cryptopénz deflációs jellege: Senki sem költi a coinjait kávéra, ha a jövő héten már kettőt vehet belőlük. Ezáltal ironikus módon épp a folyamatos drágulás (az extrém volatilitás mellett) ami akadályozza a bitcoint abban, hogy valódi készpénz helyettesítő szerepbe kerüljön. Hogy ez a jövőben változik-e, majd kiderül.
Most halomra lehetne idézni a deflációs jelleget magyarázó, vagy az ellene érvelő cikkeket, akár neves közgaszdászoktól is. Érdemes elmerülni a témában elméleti szinten, de abban megegyezhetünk, hogy ha ránézel a BTC chartra, nem az fog eszedbe jutni, hogy ebédre költsd az Ankerben a bitcoinodat.
Store of value
Nehéz ügy. Nézzük meg az arany történelmi analógiáját. Az arany egy szép fényes, sárga fém, nincs belőle túl sok, nehéz kibányászni és nem igazán lehet hamisítani. Eddig ugye ezek a tulajdonságok mind igazak a bitcoinra is, csak az nem sárga. A fentiek miatt már őseink is vágytak az aranyra, az pedig ezáltal tökéletesen megfelelt az érték hosszútávú tárolására. Ennek nyomán az egyes országok aranytartalékokat halmoztak fel, kialakult a gold standard, bla-bla, ezt a történetet mindenki ismeri. A bitcoinnal való párhuzam ettől a ponttól érdekes: Amíg a korai időkben az aranynak nem létezett ipari felhasználása, addig egyetlen egy értéket reprezentáló attribútuma az a kialakult szokás volt, hogy az emberek vágytak rá.
Egy kétszereplős gazdaságban, ha valami a másik szereplőnek bármilyen okból értékes, akkor ezáltal automatikusan nekem is az, hiszen ha nekem van, neki pedig nincs, akkor rendelkezem egy olyan eszközzel, amit felhasználhatok vele szemben érdekeim érvényesítésekor. Ez pedig önmagában és univerzálisan értékes abból a tulajdonságunkból fakadóan, hogy természetszerűen vágyunk olyan dolgokra, mint a biztonság, vagy egy versenyhelyzetben a versenytárssal szembeni fölény gyakorlása. Aztán később persze automatikusan megjelenik a pénz, mint elfogadott csereeszköz és már egy másik síkra terelődik az arany szerepe, de a háttérben még mindig csak az emberi pszichológia áll, nem több.
Az arany felhasználása pénz létrehozásához annak szűkössége és hamisíthatatlansága miatt magától értetődő. De milyen érdekes, hogy (az ipari alkalmazásoktól itt még eltekintve) egy valójában semmire sem jó sárga fém hogyan válik háborúk első számú okozójává, államok hitelképességének mérőszámává, a megtakarítás és a stabilitás szimbólumává, pusztán gyarló emberi okokból kiindulva.
A lényeg, hogy nagyjából bármi lehetne az arany szerepében, ami rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal:
- Nem hozható létre másból
- Nem semmisíthető meg
- Relatíve nehezen hozzáférhető
A bitcoin pedig rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal. Sőt nem csak hogy rendelkezik, de a bitcoin az első valami, ami ezeket a feltételeket magáénak tudja a digitális térben. Egy olyan közegben, ahol a techonlógia következményeként az adatot korlátlan számban és tökéletesen lehet másolni. Ez pedig (számomra) egy paradigmaváltás küszöbét jelenti.
DE! Ezek a tulajdonságok, bár igazak a bitcoinra is, ugyanúgy (sőt, felhasználhatóságukat tekintve sokkal inkább) igazak más cryptokra is. Az Ethereum és az EOS már-már univerzális blockchain implementációk, kvázi feleslegessé téve a bitcoint. Ezen logika mentén mégsem mondhatjuk tehát azt, hogy a bitcoin egy és utánozhatatlan. Valami olyasmi történik, mintha valaki az ókorban kitalált volna egy másik aranyat. Minden tulajdonsága ugyanolyan, csak ez mondjuk lila. Aztán egy harmadik valaki meg kitalálja a kék, a negyedik meg a piros aranyat (ha-ha-ha… bocs!)
Ez azért már kicsit árnyalja a képet a digitális arany értékével kapcsolatban, igaz? De mint az elején is leírtam: Nem a bitcoin a lényeg, hanem a blockchain. Még keresi a helyét, de a következő években egyre több területen követel majd teret magának, ahol ma még bankok, tőzsdék, elszámolóházak, ügyvédek töltik be két szereplő között a verifyer szerepet.
Akkor most ér egy bitcoin sokezer dollárt, vagy nem?
Ér, hiszen jelenleg ennyit kapsz érte a piacon.
Sidenote: Ezeket a szolgáltatókat, ahol jelenleg cryptokat tudsz venni tőzsdéknek hívni helytelen és félrevezető. Ezek nem tőzsdék. A világ egyetlen tőzsdéjén sem tudsz bitcoinnal kereskedni. Bár mostanában egyre többet lehet olvasni, hogy bevezetnek standardizált határidős ügyleteket itt-ott (CBOE, CME, Nasdaq), meglátjuk ez mit hoz a fejünkre. Ez az egész coin market ökoszisztéma jelenleg inkább egy vadnyugati szinten működő OTC piacra hasonlít, ahol seriff még sosem járt. Természetesen találsz senki által nem ellenőrzött szolgáltatókat, akik szívesen elveszik a pénzed. A bináris opció megvan? Na ez rosszabb.
Hogy mennyit fogsz kapni a bitcoinért 5 év múlva, vagy a jövő héten, azt a dokitól kéne megkérdezni.
Tankönyvi példa: Hollandiában az 1600-as évek közepén, amikor a hollandok egyik jelképének számító tulipán megjelent az országban, a tulipánhagymák piacán hirtelen jelent meg egy nagyon komoly kereslet. A kínálati oldal képtelen volt lépést tartani, így a hagymákra szabályosan licitálni kezdtek a tehetősebb hollandok. Mivel az üzlet virágzott (ha-ha), rövid időn belül vagyonokat lehetett keresni a tulipánbizniszben. A dolog annyira elharapódzott, hogy a hollandok elkezdték elhanyagolni a hagyományos iparágakat a virágtermesztés kedvéért. Pedig a tulipánokra valójában senkinek sincs szüksége, ellenben használati tárgyakra, vagy más árucikkekre, szolgáltatásokra annál inkább. Az egyetlen dolog, ami az áremelkedést megalapozta, hogy az emberek akartak, és egyre jobban akartak birtokolni valamit, ami mindenki másnak is kell. Nem a tulipánt akarták, hanem azt amit szimbolizált: a gyors meggazdagodást. Az összeomlás egy idő után persze elkerülhetetlen és fájdalmas volt, és a teljes Holland gazdaságot érintette. Ha viszont hosszú távon nézzük a tulpán sztorit, a fájdalmas bukást követően a virágkereskedelem megtalálta a saját helyét a holland gazdaságban, az ország egyik szimbólumává nőtte ki magát (amiből bőven kivette a részét a válság maga), ma pedig éves szinten több milliárd eurós iparág.
A bitcoin korunk (egyik) tulipánja. Jelenleg csak egy mánia fűti az iránta jelen lévő keresletet, mert senki sem akar lemaradni a napi 30%-os hozamokról. Ez persze nem fenntartható. Ha a blockchain technológia idővel megtalálja a helyét a gazdaságban (ami felől nincs kétségem), és ezzel együtt a bitcoin is megveti a lábát (ami felől van), akkor a bitcoin sokáig velünk marad. Ha valódi szerepet talál magának a gazdaságban, és ezáltal lehetőségünk lesz egy modellbe illesztve reálisan árazni. Hogy ekkor 1 millió dollárt fog érni, vagy 10 centet, az ebben a pillanatban egy sok milliós kérdés.
Oké, de akkor most meg fogok gazdagodni, vagy nem?
Akik szakmai szempontok által vezérelve foglalkoznak befektetésekkel azok nagyon leegyszerűsítve a várható hozam és kockázat arányát vizsgálják egy befektetési döntés meghozatalakor. A bitcoin-féle szituációkban az a gond, hogy nincs olyan referencia ami alapján bármelyiket is meg tudod ítélni bármilyen távon. Elég ha csak az iszonyatos volatilitásra gondolsz. Jelen pillanatban, ha bemész egy kaszinóba és felteszel 1 millió forintot a pirosra, pontosan tudod, hogy 48,6% valószínűséggel megduplázod a pénzed egy forgatás alatt. Jól néz ki? Milyen adatokkal tudsz számolni a bitcoinnál? Mivel az ég egy adta világon semmilyen determinisztikus jelenségnek sem függvénye az árfolyam alakulása, nem tudod megjósolni a várható hozamodat, a kockázatot (jó, kockázatot a historikus adatokból lehetne számolni, de én nem erőltetném), sem az időtávot. Abból tudsz kiindulni, hogy van egy bizonyos ideje velünk lévő trend, ami valameddig még tart. Ez egy kvázi momentum alapú stratégiára elég, aminek lehet némi legitimitása attól a ténytől eltekintve, hogy nem tudsz meghatározni egy profit realizálási pontot, ahol majd eladsz, és kiveszed a “megkeresett” pénzt. A technikai elemzés eszköztára a tisztán emberi tényező miatt elképzelhető, hogy többet tud segíteni, mint egy fundamentálisan (is) értékelhető instrumentum esetén, de amint az rendre beigazolódik minden piacon, a fundamentumok mindig erősebbek. És, hogy a bitcoin milyenekkel rendelkezik, azt az előző bekezdésben taglalt okok miatt még sajnos nem tudjuk.
Szóval te sem tudod megmondani a frankót.
Akkor vegyek, vagy ne?
Ha megértettél mindent, amint fentebb írtam és vállalod a fel nem mérhető kockázatokat, akkor persze, vegyél. Lehet, hogy gazdag leszel.
Te vettél? Neked van?
Nincs. Majd lehet, hogy lesz, de csak akkor ha már kifújtuk magunkat és senki sem beszél már róla, nem lesz címlapsztori kétnaponta a MarketWatchon, és a jegybankok is felhagytak a saját cryptok emlegetésével. Vagy ha éppen akkor majd úgy látom, akkor akkor sem.
Tudod, van az a régi bölcsesség, hogy amikor már a sarki fűszeres is részvényt akar venni, na olyankor kell mindent eladni.
Ha valaki nagyon nem tudja, vagy akarja elengedni a kérdést, olvasson sokat a témában, de nagyon vigyázzon az információs buborékkal. Tapasztalatból írom, hogy ha csak olyan cikkeket olvasol, ahol a szerzők hisznek benne, akkor semmi mást nem fogsz kapni mint bátorítást. (A hit egy fontos kifejezés, mert a hit nem racionális. Ellenben ha valaki hisz valamiben, saját magát védendő racionalizálni próbálja, ami bizony veszélyes. Üdv a vallások világában, de erről talán máskor.) Ha főleg a crypto-szkeptikus írásokat olvasod, akkor is igaz ez. Szar ügy, mert egyik oldal sem tudja lenyelni azt a békát, hogy amiben hisznek az nem a valóság, hanem a saját reményeik összemosva a hitük által megszűrt tapasztalataikkal.
Oké, de XY (aki éppen atyaúrisen valahol) is azt mondta, hogy…
A legrosszabb érv mind közül. Jamie Dimon (JP Morgan) azt mondta, hogy a bitcoin egy nagy humbug. Aztán mégis a JP Morgan volt az első olyan befektetési bank (bocsánat ha rosszul tudom, de én róluk hallottam először), akik saját divíziót indítottak a téma kutatására és a nagy befektetési bankok közül elsőként jöttek ki egy saját Ethereum alapú szoftverrel. Nem arról van szó, hogy a világ legnagyobb befektetési bankjai hülyék, vagy szeretnek össze-vissza beszélni (amúgy szeretnek, de csak amennyire mindannyian szeretjük magunk kikaparni a gesztenyét). A lényeg, hogy a buborékok nagyon érdekes piaci jelenségek abból a szempontból, hogy lemaradni róluk elég nagy szívás, de bennük ragadni meg mégnagyobb. Ugyanakkor Minsky óta tudjuk, hogy a piacok természetes velejárói, elkerülni őket nem, felismerni és reagálni rájuk viszont több, mint érdemes. Egy sokmilliárd dollár felett diszponáló cég könnyebben terít el ennyi kockázatot, mintsem hogy megengedjen magának egy lemaradást a már száguldó vonatról. Az mindenesetre megfigyelhető, hogy amilyen határozottak és agresszívek a nyilatkozatok, nagyjából annyira óvatosak és finomkodóak a tényleges tettek a témát illetően.
Legyen ez a tanulság: a befektetési világ sokat látott veteránjai is megosztottak a kérdésben, egyszerűen ne akard jobban tudni! Lehet, hogy megkerested volna az új kocsid árát a nyár óta, de ha ez a cél, menj be inkább Andy Vajna egyik illetőségébe. Ott legalább ingyen iszol, és vannak cuki hostess lányok, ha nem jön össze a “biznisz”.
Gazdag akarok lenni és kész. Mibe fektessek?
Magadba. Szerencsére ehhez nincs szükség bitcoinra, van egy nagy csomó dolog, amit tehetsz az ügy érdekében. Ha időt, pénzt és energiát fordítasz arra, hogy minél jobban megértsd a körülöttünk lévő világot, annál nem fogsz jobb befektetést találni hosszú távon. Anyagilag sem.